Hibás használt autót vettem magánszemélytől: milyen jogaim vannak?
Magánszemélytől vett autónál is kellékszavatosság illeti meg a vevőt, ha az autó a teljesítéskor hibás volt és a hibát nem ismerte, és nem is kellett ismernie. Az igény a teljesítéstől számított egy év alatt évül el, a hibát pedig késedelem nélkül közölni kell.
Ha magánszemélytől vett használt autóról kiderül, hogy hibás, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kellékszavatossági szabályai alapján léphet fel az eladóval szemben. Az eladó akkor felel, ha az autó a teljesítés, vagyis az átadás időpontjában nem felelt meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem felel viszont azért a hibáért, amelyet a vevő a szerződéskötéskor ismert vagy ismernie kellett. Két magánszemély között a kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított egy év alatt évül el, és a hibát a felfedezése után késedelem nélkül közölni kell az eladóval.
Mikor hibás az autó, és mikor nem felel érte az eladó
A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ugyanez a bekezdés kimondja, hogy nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ismernie kellett.
Használt autónál ez két dolgot jelent. Először: ami a szerződésben szerepel, például a kilométeróra-állás, a balesetmentesség vagy egy friss vezérműszíjcsere, az a minőségi követelmények része. Ha ez nem igaz, az autó hibás. Másodszor: azokért a hibákért, amelyeket az eladó megmutatott vagy a szerződésbe beírt, illetve amelyek egy alapos átnézésnél nyilvánvalóak voltak, a vevő utólag nem követelhet. A kor és a futásteljesítmény miatti szokásos kopás önmagában nem hiba.
Fontos különbség, hogy a Ptk. több vevőbarát szabálya csak a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésre vonatkozik. A 6:157. § (2) bekezdése csak ilyen szerződésben teszi semmissé a fogyasztó hátrányára eltérő kikötést, és a 6:158. § szerinti hibás teljesítési vélelem is csak ott érvényes. Két magánszemély között tehát a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már az átadáskor megvolt. Ha az eladó valójában autókereskedő, és csak magánszemélynek mutatja magát, a fogyasztói szabályok alkalmazhatók lehetnek.
Milyen jogai vannak a vevőnek
A 6:159. § szerint a kellékszavatossági jogok sorrendje a következő. Elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha ez lehetetlen, vagy az eladónak aránytalan többletköltséget okozna. Használt autónál a kicserélés jellemzően nem jöhet szóba, így a gyakorlatban a kijavítás a kiindulópont. A kijavítást megfelelő határidőn belül, a vevő érdekeit kímélve kell elvégezni.
Ha az eladó a kijavítást nem vállalja, nem tudja megfelelően elvégezni, vagy a vevő érdeke a kijavításhoz megszűnt, a vevő árleszállítást kérhet, a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, illetve elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A vevő a választott jogáról másikra is áttérhet (6:160. §).
A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek az eladót terhelik (6:166. §). Elállás esetén a vevőnek nem kell megtérítenie azt az értékcsökkenést, amely a rendeltetésszerű használat következménye (6:167. § (2) bekezdés).
Határidők: késedelem nélküli közlés és egyéves elévülés
A 6:162. § szerint a vevő a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni azt az eladóval, és a késedelmes közlésből eredő kárért ő felel. A fogyasztóknak szóló kéthónapos szabály magánszemélyek között nem alkalmazandó, ezért érdemes azonnal, írásban jelezni a hibát.
A 6:163. § (1) bekezdése alapján a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél ez két év, ingatlan esetén öt év. Nem számít bele az elévülésbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt az autót nem lehet rendeltetésszerűen használni. Ha a vevő még tartozik a vételár egy részével, a kellékszavatossági jogait kifogásként az elévülés után is érvényesítheti (6:164. §).
Gyakorlati példa
Péter egy kilencéves autót vesz egy magánszemélytől. A szerződésben az áll, hogy az autó balesetmentes. Négy hónap múlva egy szerviz megállapítja, hogy a csomagtartó padlóját egy komoly ütközés után kivágták és visszahegesztették. Péter erről nem tudott, és egy szokásos átnézésnél sem lehetett észrevenni. Az autó nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságnak, tehát hibás. Péter a szerviz írásos véleményével azonnal levélben jelzi a hibát az eladónak, és árleszállítást kér. Mivel a kijavítás itt aránytalanul drága lenne, ha a hiba jelentős, az elállás is szóba jöhet. Mindezt a teljesítéstől számított egy éven belül kell érvényesítenie.
Átírás, illeték és amire vásárlás előtt figyeljen
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény (Kknyt.) 33. § (1) bekezdése szerint a jármű új tulajdonosa a változástól számított 15 napon belül köteles kezdeményezni a tulajdonjog változásának átvezetését. Ha ezt elmulasztja, a hatóság a járművet meghatározott időre kivonhatja a forgalomból. A 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint az átruházó is 15 napon belül bejelenti a változást. A bejelentéshez teljes bizonyító erejű magánokirat kell, amelynek kötelező tartalmát ez a rendelet határozza meg: többek között a felek természetes személyazonosító adatai, a rendszám és az alvázszám, a forgalmi engedély és a törzskönyv száma, a birtokba adás időpontja és a kilométeróra-állás. Magánszemélyek között ez jellemzően két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel készül.
A NAV tájékoztatása szerint a vásárlással gépjárműhöz jutó személy vagyonszerzési illetéket fizet, amelynek összegét a motor kilowattban kifejezett teljesítménye és az autó gyártási évtől számított kora határozza meg. Az illetéket az átírás előtt a járási hivatalban kell megfizetni. Egyenes ági rokonok és házastársak közötti adásvétel illetékmentes, és mentes a környezetkímélő gépkocsi megszerzése is.
Vásárlás előtt vesse össze az alvázszámot a forgalmi engedéllyel, kérjen független átvizsgálást, és minden ígéretet írasson bele a szerződésbe.
Mikor forduljon ügyvédhez
Érdemes ügyvédhez fordulni, ha az eladó minden felelősséget tagad, ha a hiba nagy értékű vagy a biztonságot érinti, ha visszatekert kilométerórára gyanakszik, vagy ha közeledik az egyéves határidő. Az ügyvéd segít eldönteni, hogy a kellékszavatosság mellett szóba jön-e kártérítés vagy a szerződés megtámadása, és melyik bírósághoz kell fordulni.