Mikorra mondhatom fel bérlőként a lakásbérleti szerződést, és mire figyeljek?
Határozatlan idejű lakásbérletet bérlőként a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhat fel; ha a felmondás később érkezik meg, a bérlet a második hónap végén szűnik meg. Határozott idejű szerződést csak akkor mondhat fel idő előtt, ha a szerződés ezt megengedi.
Határozatlan idejű lakásbérleti szerződést – a köznyelvben gyakran „albérletet” – bérlőként a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhat fel (Ptk. 6:347. § (1) bekezdés). Ha a felmondás ennél később érkezik meg a bérbeadóhoz, a bérlet nem szűnik meg azonnal, hanem a felmondás közlését követő második hónap végén (Ptk. 6:347. § (2) bekezdés). Határozott idejű szerződést rendes felmondással csak akkor szüntethet meg idő előtt, ha a szerződés ilyen felmondási jogot biztosít (Ptk. 6:339. § (2) bekezdés). A felmondást írásban, aláírva kell közölni.
A szabály: mikor szűnik meg a bérlet?
A lakásbérletre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) bérleti szerződésre vonatkozó szabályai és a lakásbérletre szóló külön rendelkezései (6:342–6:348. §), valamint a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) vonatkoznak. A Lakástörvény a Ptk.-ra utal mindabban, amit maga nem szabályoz.
Határozatlan idejű lakásbérletnél a döntő nap a felmondás megérkezése, nem az elküldése. A távollévők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá (Ptk. 6:5. § (2) bekezdés). Két példa:
- A felmondás november 10-én érkezik meg a bérbeadóhoz: a bérlet december 31-én szűnik meg.
- A felmondás november 20-án érkezik meg: a bérlet január 31-én szűnik meg, mert a 15-ei határidő már eltelt, így a közlést követő második hónap vége az irányadó.
Ha korábban szeretne kiköltözni, a bérbeadóval közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik a szerződést; a Lakástörvény 23. §-a a közös megegyezést a lakásbérlet megszűnésének egyik módjaként sorolja fel. Ezt is érdemes írásba foglalni.
Kire vonatkozik, és mi a helyzet a határozott idejű szerződéssel?
A fenti szabály a magánszemélytől vagy cégtől bérelt lakásra vonatkozik. Önkormányzati vagy állami bérlakásnál a Lakástörvény és az önkormányzati rendelet további szabályai is irányadók; a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.011/2023/5. számú határozatában is a Ptk. és a Lakástörvény együttes alkalmazásából indult ki egy önkormányzati lakásbérlet felmondásánál.
Határozott időre (például egy évre) kötött szerződés főszabály szerint a megjelölt idő lejártával szűnik meg. Idő előtt rendes felmondással csak akkor mondható fel, ha a szerződés idő előtt gyakorolható felmondási jogot enged; ilyenkor a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig lehet felmondani (Ptk. 6:339. § (2) bekezdés). Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen pontot, a bérbeadó beleegyezése, azaz közös megegyezés kell.
Fontos részlet: ha a határozott idő lejárta után tovább lakik a lakásban, és a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan idejűvé alakul át (Ptk. 6:338. § (1) bekezdés). Ettől kezdve a határozatlan idejű szerződés felmondási szabálya vonatkozik Önre.
Kivétel: felmondás korszerűsítési munkák miatt
Ha a bérbeadó a lakás korszerűsítését tervezi, köteles a munkák megkezdése előtt megfelelő időben írásban tájékoztatni a tervezett munkákról és azok várható időtartamáról. A bérlő ilyenkor a szerződést az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig felmondhatja (Ptk. 6:346. § (3) bekezdés).
Milyen formában kell felmondani?
A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges (Lakástörvény 2. § (5) bekezdés). Ha egy jogviszony csak meghatározott alakban jöhet létre érvényesen, akkor a megszüntetése is ebben az alakban érvényes (Ptk. 6:6. § (2) bekezdés). Ezért a felmondást írásban kell megtenni, és Önnek alá kell írnia (Ptk. 6:7. § (2) bekezdés). Bérlőtársak esetén célszerű, hogy minden bérlő aláírja. A 2006. március 31. előtt létrejött, nem önkormányzati és nem állami lakásra szóló bérleteknél a Lakástörvény módosítása szerint az írásba foglalás nem volt érvényességi feltétel, a felmondást ilyenkor is érdemes írásban közölni.
Vita esetén Önnek érdemes tudnia igazolni, hogy a felmondás megérkezett, ezért küldje tértivevényes ajánlott levélben a szerződésben megadott címre, vagy adja át személyesen, és kérjen átvételi aláírást a másolatra.
Kiköltözés, kaució és elszámolás
A bérlet megszűnése előtt meg kell engednie, hogy aki a lakást bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse (Ptk. 6:341. § (1) bekezdés). A bérlet megszűnése után a lakást vissza kell adnia; amit a saját költségén szerelt fel, azt a lakás épségének sérelme nélkül leszerelheti (Ptk. 6:341. § (2) és (4) bekezdés). Ha jogosulatlanul visszatartja a lakást, a visszatartás idejére a bérleti díjat kell fizetnie (Ptk. 6:341. § (3) bekezdés).
A kaució (óvadék) visszafizetésének részleteit főként a szerződés határozza meg. A Ptk. azt mondja ki, hogy ha a biztosíték meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a bíróság a bérlő kérelmére mérsékelheti a túlzott összeget (Ptk. 6:343. §). Az átadáskor készítsenek átadás-átvételi jegyzőkönyvet a lakás állapotáról és a mérőórák állásáról, fényképekkel.
Mit tegyen most, és mikor kérjen jogi segítséget?
Nézze meg a szerződésben, hogy határozott vagy határozatlan idejű-e, és van-e benne felmondási pont. Számolja ki a megszűnés napját a megérkezés várható napjából, és a levelet a hónap első felében adja fel. Fizesse a bérleti díjat a megszűnés napjáig.
Forduljon ügyvédhez vagy jogsegélyszolgálathoz, ha a bérbeadó vitatja a felmondást, nem adja vissza a kauciót, kiürítési pert indít, vagy ha önkormányzati bérlakásban lakik, mert ott külön szabályok is vonatkoznak Önre.