Mikor évül el egy tartozás vagy kölcsön Magyarországon, és mi szakítja meg az elévülést?

A Ptk. szerint a követelések főszabályként öt év alatt évülnek el, attól a naptól, amikor a tartozás esedékessé vált. Az elévült követelést bíróságon nem lehet érvényesíteni, de ami kifizetésre került, nem követelhető vissza. Az elévülést többek között a tartozás elismerése szakítja meg.

A magánszemélyek közötti kölcsön, a ki nem fizetett számla és a legtöbb más pénzkövetelés Magyarországon öt év alatt évül el, ha a törvény mást nem mond (Ptk. 6:22. § (1) bekezdés). Az öt év nem a pénz átadásától, hanem attól a naptól indul, amikor a követelés esedékessé vált, vagyis amikor az adósnak fizetnie kellett volna (6:22. § (2) bekezdés). Az elévült tartozás nem szűnik meg, csak bíróságon nem lehet érvényesíteni. Az elévülést a tartozás elismerése, a megegyezéssel történő módosítás vagy egyezség, illetve a törvényben meghatározott bírósági vagy végrehajtási eljárás szakítja meg, és ilyenkor az öt év elölről kezdődik.

Mikor kezdődik az elévülés?

Az elévülés a követelés esedékességével kezdődik. Ha a kölcsönszerződés szerint az adós egy összegben, egy adott napon fizet vissza, az öt év ettől a naptól számít. Ha a visszafizetés havi részletekben történik, minden részlet a saját fizetési napjától kezd elévülni, ezért a régebbi részletek korábban évülnek el, mint az újabbak.

Ha a szerződésben nincs pontos dátum, először azt kell tisztázni, hogy mikor vált esedékessé a tartozás. A Ptk. 6:35. §-a szerint a teljesítés idejét elsősorban a szerződés határozza meg, ennek hiányában a szolgáltatás rendeltetése, végső soron pedig a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő. Ilyen helyzetben érdemes írásban, dátummal felszólítani az adóst, hogy a kezdő időpont később bizonyítható legyen.

Mit jelent, ha a tartozás elévült?

A Ptk. 6:23. §-a három fontos szabályt tartalmaz:

  • Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
  • Az elévülés nem szünteti meg a tartozást. Ha az adós az elévülés után mégis fizet, a kifizetett összeget nem követelheti vissza arra hivatkozva, hogy a követelés már elévült volt.
  • A főkövetelés elévülésével a tőle függő mellékkövetelések, például a kamat is elévülnek, a kamat elévülése viszont nem érinti a főkövetelést.

Az elévülés tehát a hitelezőnek a bírósági utat zárja el, az adósnak pedig védekezési lehetőséget ad.

Mi szakítja meg az elévülést?

A Ptk. 6:25. § (1) bekezdése szerint az elévülést megszakítja:

  1. a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
  2. a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
  3. a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott, vagy a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került;
  4. a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A megszakítás után, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik (6:25. § (2) bekezdés), vagyis ismét öt év áll rendelkezésre. A felsorolásban nem szerepel a hitelező egyszerű fizetési felszólítása, ezért egy levél, e-mail vagy telefonhívás önmagában nem állítja meg az időt. Akkor számít, ha az adós válaszában elismeri a tartozást.

Tartozáselismerés: miért fontos a hitelezőnek és az adósnak is?

A tartozáselismerés az elévülés megszakításán túl a bizonyítási terhet is megfordítja. A Ptk. 6:26. §-a szerint a tartozás jogcíme nem változik meg, de ha az adós később vitatja az összeget, neki kell bizonyítania, hogy a tartozás az elismeréskor nem vagy kisebb összegben állt fenn, bíróságon nem volt érvényesíthető, vagy érvénytelen szerződésen alapult.

A hitelezőnek ezért érdemes az elismerést írásban kérni, az összeg, a jogcím (például a 2023. május 10-i kölcsönszerződés) és a dátum feltüntetésével. Az adósnak pedig tudnia kell, hogy egy ilyen nyilatkozat aláírásával az elévülés újraindul, és a későbbi vitában nehezebb helyzetbe kerül.

Nyugvás: ha a hitelező menthető okból nem tud fellépni

Ha a hitelező menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelést, az elévülés nyugszik (6:24. § (1) bekezdés). Az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra (6:24. § (2) bekezdés). Hogy egy adott helyzet menthető ok-e, azt mindig a konkrét körülmények döntik el, ezért erre ne alapozzon számítást ügyvédi tanács nélkül.

Lehet-e szerződésben megváltoztatni az elévülési időt?

Igen, de csak írásban. A Ptk. 6:22. § (3) bekezdése szerint az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést teljesen kizáró megállapodás viszont semmis (6:22. § (4) bekezdés), tehát olyan kikötés, hogy a tartozás soha nem évül el, nem érvényes.

Hogyan lehet behajtani a tartozást, mielőtt elévül?

Pénzkövetelésnél az első lépés jellemzően a fizetési meghagyásos eljárás, amely a közjegyző hatáskörébe tartozik. A Pécsi Törvényszék ügyféltájékoztatója szerint ha az adós a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, a meghagyás jogerős ítélet hatályával bír és végrehajtható. Ha az adós ellentmond, az ügy perként folytatódik.

Mivel a törvény a bírósági érvényesítést a jogerős érdemi határozathoz köti, ne várjon az utolsó hónapokig. Ha már csak kevés idő van hátra, kérjen ügyvédi segítséget, hogy az eljárás időben elinduljon.

Gyakorlati példa

Péter 2021. március 1-jén 800 000 forintot kölcsönzött Annának, aki 2021. december 31-ig vállalta a visszafizetést. Anna nem fizetett. A követelés 2021. december 31-én vált esedékessé, így az elévülés innen indul, és főszabályként 2026 végén telik le. Ha Anna 2024. június 15-én e-mailben azt írja, hogy tudja, tartozik a 800 000 forinttal, és jövőre visszafizeti, ez tartozáselismerés: az elévülés megszakad, és 2024. június 15-től újabb öt év kezdődik. Ha Péter csak felszólító leveleket küldött, és Anna nem ismerte el a tartozást, a levelek önmagukban nem hosszabbítják meg a határidőt.

Mikor forduljon ügyvédhez?

  • Ha az esedékesség napja vitatott, vagy a szerződés nem határozza meg a visszafizetés idejét.
  • Ha az elévülésből már kevesebb mint egy év van hátra.
  • Ha az adós elévülésre hivatkozik, de Ön szerint volt tartozáselismerés vagy részletfizetési megállapodás.
  • Ha nem pénzkövetelésről, hanem például munkaviszonyból, biztosításból vagy tartásdíjból eredő igényről van szó, mert ezekre külön szabályok vonatkozhatnak.

Magyarország